Titkos hódoló

Valahol a szíve mélyén minden nő vágyik arra, hogy életében legalább egyszer neki is legyen egy hódolója, kinek személye ismeretlen mégis sok kedvességgel, szép üzenetekkel esetleg apró ajándékokkal látja el.

Számomra viszont kissé félelmet keltő egy idegen ilyen fokú közeledése, közelsége. Mert ha még a munkahelyem címét tudja talán elnézhető de az, hogy a lakásod ajtaja előtt hagyjon egy csokrot kedvenc virágaidból már-már ijesztő. Lehet más nő társam ezt szívesen venné és odáig lenne az izgatottságtól de én a múltamnak (egyúttal a Titkomnak) köszönhetően sajnos nem tudom jó szívvel felfogni ezeket a gesztusokat.

A szörnyű hétvége után úgy döntöttem beteget jelentek és ki sem mozdulok a lakásból. Erre tetőzött rá visszatérő álmom mely még mindig azt mutatja képtelen vagyok elszakadni gyerekkorom sérelmeitől tudván, hogy édesanyámnak mai napig szembe kell nézni vele. Olykor hatalmas lelkiismeret-furdalás s vele együtt depressziós tünetek is rám törnek. Szerencsére vagyok már olyan rutinos, hogy kezelni tudjam a kialakuló helyzetet és időben felismerni a rám leselkedő szörnyet.
Tehát a reggeli verejtékes ébredést követően betelefonáltam a munkahelyemre, hogy pár nap szabadságot kérjek lelki állapotomra tekintettel. Ezután vettem egy frissítő langyos zuhanyt és kimentem az erkélyre magamba szívni a reggeli friss levegőt. Nyugtalanságom továbbra is fen állt, amit a csengő hangja zavart meg.

Remek, ki kereshet ilyenkor? – morgolódtam magamban.

A csengetések egyre sűrűbbé és türelmetlenebbé váltak így kénytelen voltam kinyitni az ajtót. A szomszéd lakásban élő hölgy volt az, aki átadott egy tévesen hozzá bedobott levelet az én nevemre címezve. Feladó nem volt rajta.

Mit volt mit tenni felnyitottam és a következő sorok fogadtak:

„Drága Jessica!

Először is leszögezném, hogy levelemmel semmi tolakodó szándékot nem szeretnék belőled kiváltani, mégis úgy érzem tudnod kell arról mit érzek irántad.

Mikor először megpillantottalak már levettél lábamról gyönyörű arcoddal, karcsú alakoddal és határozott stílusoddal. Majd első beszélgetésünk alkalmával tudtam, hogy a külső és belső értékeid egy csodálatos személyiséget alkotnak ezen a világon.
Azt nem írom, hogy beléd szerettem bár már épp eléggé ismerjük egymást ahhoz, hogy oda álljak eléd és feltárjam érzéseimet mégis gyáva nyúl módjára megfutamodtam így írtam meg ezt a levelet.
Tudnod kell Jess, hogy kisugárzásod áramütésként ér minden egyes alkalommal mikor szemembe nézel.
S mivel tudom mennyire ellene vagy a vakrandinak ezért sem invitállak jelen levelemben sehová. Ellenben ígérem neked hamarosan leleplezem magam addig is fogadd szeretettel szívből jövő apró meglepetéseimet, melyekkel olykor megleplek.
Ne aggódj nem vagyok egy vadállat, aki magával ragad majd és esetleg bánt.
Inkább egy érző szívű, rendkívül intelligens srác, aki vágyik a szeretetre s mindent megbecsül amit az élettől kap.

Remélem te is ezek közé a megbecsült emberek közé tartozol majd!

Szeretettel:

Titkos hódolód  „

Miután elolvastam a levelet köpni, nyelni nem tudtam a meglepettségtől, mégis valami jóleső melegség árasztotta el testemet melynek hatására libabőrössé váltam.
Pár perc elteltével azonban megráztam fejem s a kétségek már kezdtek is záporozni elmémbe. Nem szeretném ha a félelem újra beköltözne hozzám, elég volt belőle az a kicsivel több mint két évtized.
Zavarodottságomban nem tudtam mit tenni hisz drága barátnőmet nem zavarhattam munkahelyén s ötletek híján előkerestem az ilyen és hasonló esetekre elrejtett cigarettámat majd rágyújtottam egyre. Éreztem, ahogy a nikotin szétárad tüdőmben s a füstöt kifújva lelkem egyre könnyebb és könnyebb. Ritkán gyújtok rá, de ilyenkor valamiféle megnyugvás jön, amit eddig még semmi másban nem találtam meg Lizen kívül.

Ha kíváncsi vagy mi történik ezután térj vissza jövőhéten.

Addig is kövesd FACEBOOK oldalunkat és lény részese a csapatnak.