Az én Titkom,mely felemészt és belülről éget

Az a bizonyos hétvége

A munkaidő leteltével elköszöntem mindenkitől még mielőtt a hétvégi program szóba került volna arra hivatkozva, hogy sürgősen be kell mennem a gyógyszertárba.
Hazaérve vettem észre a kis ajándékcsomagot ami még reggel állt az ajtóm előtt.
Visszaolvasva a cetlire írt üzenetet valamiért Josh jutott eszembe, akinek még a számát is elfejeltettem elkérni.
Bementem a nappaliba és magam elé vettem a dobozkát. Pár percig csak néztem és nem tudtam mit kezdhetnék vele, pedig annyira egyértelmű volt.
Végül kinyitottam és egy aranyos plüss mackót találtam benne a következő üzenettel:

„ Hogy legyen aki éjjelente őrzi az álmaid!”

Teljesen ellágyította a szívemet és már nem is gondoltam arra kitől kaphattam, ki lehet az a titkos hódoló, aki már hetek óta bombáz üzeneteivel. Egyszerűen csak örültem a kapott ajándéknak mert imádom a pihe puha mackókat.

Miután kiéltem gyermeki hajlamaimat engedtem egy kád forró vizet, bekészítettem egy pohár félédes fehér bort a laptopomat a mosógépre helyeztem, telefonom kikapcsoltam és elmerültem a habokban egy kellemes, lágy zene válogatás kíséretében.

Egy órányi áztatás után szálltam ki a vízből és bár még csak kb. délután 5 volt belebújtam kedvenc nyári pizsamámba és a ház legújabb lakójával együtt leültünk a kanapéra tv-t nézni.

A meleg víz és az egész napos stresszes hajtás de leginkább a reggel történtek hatására elszundítottam, majd zihálva és kiabálások közepette ébredtem.

– Nem hiszem el, hogy ennek kell történnie, miért kell átélnem újra? – tört ki belőlem fennhangon.
Miért kell ezzel álmodnom, mikor csak pár percre hunyom le a szemem?

Hajlamomnál fogva újra rám tört a pánik s fogalmam sem volt mit tegyek. Most valahogy a bevált módszer sem segített.
Kimentem a teraszra hátha a friss levegő majd segít, hosszas fel alá járkálás után kezdett csillapodni a félelem s egy nyugalmasnak mondható állapotba kerültem.

Visszatértem a tv elé és elhatároztam, hogy a történtek nem fogják uralni az életemet.

Másnap reggel újra ugyanaz a jelenet játszódott le, így kénytelen voltam lemondani „paraszt mód” interneten keresztül a Joshnak ígért vacsorát.
Egész hétvégén bezárkózva töltöttem az órákat. Teljesen átadva magamat a nyugtalanságnak. A telefonom kikapcsoltam vagy nem vettem fel senkinek, egyedül akartam lenni távol mindenkitől.
Egyedül Josh volt az aki többször is eszembe jutott a hétvége folyamán. Tudom, hogy csalódást okoztam neki, biztos voltam abban is mennyire megbántottam a visszamondott vacsorával. Fogalmam sem volt hogyan teszem majd jóvá és most már dupla annyi van az én számlámon.

Itt van ez a helyes, jóindulatú, tiszta lelkű férfi és én nem kapok az alkalmon. Megint jön a szokásos sztori és még mielőtt teljesen megismerném már el is martam magam mellől.

 

Ha kíváncsi vagy a továbbiakra iratkozz fel a blog hírlevelére, és kövesd FACEBOOK oldalunkat és lény részese a csapatnak.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!